Minél hangosabb a zaj, ami ér bennünket, és minél hosszabb ideig tart, annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk hallásunk védelmére

Zajos környezetben a két fül együttesen dolgozik a környező hangok finom részleteinek továbbításán, a beszédértés javítása érdekében. Minél erősebb a hang, annál nagyobb lesz a kitérés a Corti-szervben (a hallás érzékszerve). A kor előrehaladtával, mint természetes folyamat, a hallásunk is változik, az agy több energiát igényel a hallottak megfejtésére. A zajterhelés, a zajos környezet nem csupán a fület érinti, a probléma szerteágazó:

  • fáradtabbá, stresszesebbé, ingerlékenyebbé tesz a mindennapokban
  • a munkahelyi teljesítményt visszavetheti
  • elszigetel másoktól, ami magányhoz, szorongáshoz vezethet

50 év felett fokozottan figyelnünk kell a zajterhelésre. Figyeljünk minden apró jelre, mely ebben a korban jelentkezhet, mint például:

  • zajos környezetben, fárasztóbbá válik követni a beszélgetéseket
  • telefonálás közben jobban kell figyelnünk a másik félre

Amennyiben a fent említett jeleket észleli, mindenképp forduljon szakorvoshoz! Egyszerű vizsgálat segítségével kimutatható az esetleges probléma forrása.

Sok hobbi vagy szabadidős tevékenység is zajjal jár, mint például a sportlövészet, a motorozás, a kertészkedés.

Mekkora zajterhelés ér bennünket a mindennapokban? Hogyan tudjuk ezt mérni?

A decibel (dB) az a mértékegység, mely kifejezi, hogy egy hang mennyire hangos; 0 és 140 decibel között halljuk a hangokat, viszont 0 decibel nem azt jelenti, hogy nincs semmilyen hang, hanem azt, hogy az emberi fül azt nem hallja.

Néhány példa arra, milyen hang hány decibelnek felel meg:

  • lehulló falevél 10 dB
  • suttogás 30 dB
  • emberi hang 60 dB
  • teherforgalom 90 dB
  • gyári gépek 100 dB
  • lövés pisztollyal, puskával 160 dB
  • sorozatos tűzijáték 170 dB

Sok hobbi vagy szabadidős tevékenység is zajjal jár, mint például a sportlövészet, a motorozás, a kertészkedés.

Amennyiben szeretné megmérni
különböző körülmények között a
hangerősséget,
töltse le az ingyenes decibelmérő
alkalmazást:

Google Play
https://play.google.com/store/apps/
Érdekesség:

Számos szakma zajterheléssel jár, és bizony az időnk nagy részét a munkahelyünkön töltjük. A 2005-ben végzett Zajterhelés számokban című tanulmány azt vizsgálta, hogy az Európai Unió tagállamaiban az emberek milyen mértékben vannak kitéve munkahelyi zajártalomnak, melyek azok a szektorok ahol a dolgozókat legnagyobb mértékben éri zajterhelés. A tanulmány rávilágított arra, hogy az EU lakosságának 40%-a olyan járműforgalmi zajnak van kitéve, mely meghaladja az 55dB-t. A tanulmány rámutatott arra, hogy a munkahelyi zajártalom nem csak a gyárakban, az építkezéseken dolgozókat terheli, hanem egyre inkább különböző irodai munkákra is jellemző, ilyen például a szolgáltató szektor. A tanulmány külön kiemelte a pedagógusokat, akik szintén nagy zajnak vannak kitéve munkájuk során.1
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a zajos környezet negatívan befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeinket, csökkenti munkahelyi teljesítményünket, fokozott stresszhez, ingerlékenységhez és alvási nehézségekhez vezethet. A zaj hatására idegesebbek, fáradtabbak leszünk, nehezebben tudjuk követni a beszélgetéseket.2

1E. Shneider et al. Noise in Figures. Risk Observatory Thematic Report. European Agency for Safety and Health at Work. 2005
2WHO. Noise and health resources