Minél hangosabb a zaj, ami ér bennünket, és minél hosszabb ideig tart, annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk hallásunk védelmére
Zajos környezetben a két fül együttesen dolgozik a környező hangok finom részleteinek továbbításán, a beszédértés javítása érdekében. Minél erősebb a hang, annál nagyobb lesz a kitérés a Corti-szervben (a hallás érzékszerve). A kor előrehaladtával, mint természetes folyamat, a hallásunk is változik, az agy több energiát igényel a hallottak megfejtésére. A zajterhelés, a zajos környezet nem csupán a fület érinti, a probléma szerteágazó:
- fáradtabbá, stresszesebbé, ingerlékenyebbé tesz a mindennapokban
- a munkahelyi teljesítményt visszavetheti
- elszigetel másoktól, ami magányhoz, szorongáshoz vezethet
50 év felett fokozottan figyelnünk kell a zajterhelésre. Figyeljünk minden apró jelre, mely ebben a korban jelentkezhet, mint például:
- zajos környezetben, fárasztóbbá válik követni a beszélgetéseket
- telefonálás közben jobban kell figyelnünk a másik félre
Amennyiben a fent említett jeleket észleli, mindenképp forduljon szakorvoshoz! Egyszerű vizsgálat segítségével kimutatható az esetleges probléma forrása.
Sok hobbi vagy szabadidős tevékenység is zajjal jár, mint például a sportlövészet, a motorozás, a kertészkedés.
Mekkora zajterhelés ér bennünket a mindennapokban? Hogyan tudjuk ezt mérni?
A decibel (dB) az a mértékegység, mely kifejezi, hogy egy hang mennyire hangos; 0 és 140 decibel között halljuk a hangokat, viszont 0 decibel nem azt jelenti, hogy nincs semmilyen hang, hanem azt, hogy az emberi fül azt nem hallja.
Néhány példa arra, milyen hang hány decibelnek felel meg:
- lehulló falevél 10 dB
- suttogás 30 dB
- emberi hang 60 dB
- teherforgalom 90 dB
- gyári gépek 100 dB
- lövés pisztollyal, puskával 160 dB
- sorozatos tűzijáték 170 dB
Sok hobbi vagy szabadidős tevékenység is zajjal jár, mint például a sportlövészet, a motorozás, a kertészkedés.
Amennyiben szeretné megmérni
különböző körülmények között a
hangerősséget,
töltse le az ingyenes decibelmérő
alkalmazást:

Számos szakma zajterheléssel jár,
és bizony az időnk nagy részét a
munkahelyünkön töltjük.
A 2005-ben végzett Zajterhelés számokban
című tanulmány azt vizsgálta, hogy az
Európai Unió tagállamaiban az emberek
milyen mértékben vannak kitéve
munkahelyi zajártalomnak, melyek
azok a szektorok ahol a dolgozókat
legnagyobb mértékben éri zajterhelés. A
tanulmány rávilágított arra, hogy az EU
lakosságának 40%-a olyan járműforgalmi
zajnak van kitéve, mely meghaladja az
55dB-t. A tanulmány rámutatott arra,
hogy a munkahelyi zajártalom nem csak a
gyárakban, az építkezéseken dolgozókat
terheli, hanem egyre inkább különböző
irodai munkákra is jellemző, ilyen például
a szolgáltató szektor. A tanulmány külön
kiemelte a pedagógusokat, akik szintén
nagy zajnak vannak kitéve munkájuk
során.1
Az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) szerint a zajos környezet
negatívan befolyásolhatja a mindennapi
tevékenységeinket, csökkenti
munkahelyi teljesítményünket, fokozott
stresszhez, ingerlékenységhez és
alvási nehézségekhez vezethet. A zaj
hatására idegesebbek, fáradtabbak
leszünk, nehezebben tudjuk követni a
beszélgetéseket.2
1E. Shneider et al. Noise in Figures. Risk Observatory
Thematic Report. European Agency for Safety and Health
at Work. 2005
2WHO. Noise and health resources